Czihat Károly

(Túrkeve, 1846. február 4. (keresztelés) - Túrkeve, 1925. április 9.)

Jogász, Túrkeve polgármestere. A Czihat-család tagjai a XVIII. század közepén a Szabolcs megyei Dadáról költöztek Túrkevére, ahol 220 jugerum földet váltottak. Nemesi bizonyságlevelüket még Szabolcs vármegyében szerezték. Czihat Károly Czihat Antal és Hajdú Sára házasságából született. Előkelő származásuk ellenére a Czihat-család korábbi tagjai nem végeztek magasabb iskolákat. Ám Czihat Károlyt a szülei taníttatták. Gyermekkorában a felvidéki Stószon és Rozsnyón német nyelvet tanult, majd Nagykőrösön járt gimnáziumba. Ezután Eperjesen a jogi akadémiát végezte el. Fiatal korában sokat mulatozott, de jó képességei révén az elmulasztott munkát gyorsan, akár egyetlen átvirrasztott éjszaka alatt bepótolta. Egyénisége az idő múlásával sokat változott és megbízható tisztviselő lett belőle.

Czihat Károlyt 1869-ben, miután bírói államvizsgát tett, a túrkevei városi törvényszéken joggyakornoknak alkalmazták. Ezzel egyidejűleg Nánássy János ügyvédnél, a város későbbi első polgármesterénél ugyancsak gyakornoki állást vállalt. Az 1880-as, -90-es években városi ügyész Túrkevén. Kenéz Béla lemondása után, az 1894. február 16-án tartott tisztújításon polgármesterré választották, majd április 11-én a vármegyei közigazgatási bíróság a községi bírói teendők ellátásával is megbízta. Czihat Károly művelt, világot látott ember volt. 1898 szeptemberében ellátogatott a párizsi világkiállításra és élete folyamán más külföldi utazásokat is tett. Polgármestersége alatt építették fel, majd 1899. október 29-én felavatták az új városházát. Ugyanebben az évben kezdődött meg Túrkevén az utcai világítás. 1905-ben a zugok kinyitásával rendezték a város utcahálózatát. 1908. szeptember 1-jén megnyitották a polgári iskolát, amelynek később külön épületet is emeltek. Czihat Károly legnagyobb érdemének az iskola létesítését és felépítését tartották kortársai. Korszerű és modern szemléletű, a beruházásokat szorgalmazó városvezető volt. Ezért a képviselő-testület maradibb felfogású tagjai gyakran támadták. Ellenállásukon bukott meg a villanyvilágítás bevezetése, noha 1908-ban a mezőtúri áramfejlesztő telep megépítésekor, majd 1912-ben Kisújszállás villamosításakor távvezetékek kiépítésével kedvező lehetőség kínálkozott volna erre. A városi képviselők többségének szembefordulása miatt elmaradt a polgármester által szorgalmazott vasútépítés Kisújszállás irányába, a betonjárda építés és az Ecseg-pusztai határrész megváltása is.

1913. január 27-én a képviselő-testület a polgármester ellen bizalmatlansági indítványt szavazott meg, a polgári iskola építése során elkövetett szabálytalanságok miatt. Ezt a határozatot a vármegyei törvényhatósági bizottság megsemmisítette ugyan és bizonyítékok hiányában az alispán is visszahelyezte állásába az ideiglenesen felfüggesztett polgármestert. A Győrffy Elek városházi képviselő köré csoportosult közgyűlési tagok egy évvel később újabb akciót indítottak Czihat Károly ellen. A polgármester a sorozatos támadások miatt, 1915 januárjában megvált tisztségétől és nyugdíjba vonult. 1904-től a túrkevei református egyház főgondnoki feladatait is ellátta. 79 éves korában, végelgyengülés következtében hunyt el. Az emlékét megörökítő közgyűlési határozat Czihat Károlyt szigorú takarékosságáról és becsületességéről híres városi vezetőnek nevezte. Szolgálatának utolsó évei viharos körülmények között zajlottak, mégis több mint két évtizedig állt a túrkevei közigazgatás élén és ezzel a város polgármesterei közül leghosszabb ideig ő töltötte be tisztségét.
Czihat Károly 1886. május 1-jén Kuszka Juliannát vette feleségül. Testvére, Czihat Lídia az ugyancsak nemesi származású.Vadász Károlyhoz ment feleségül. Ebből a házasságból származott dr. Vadász Pál helytörténész, tiszteletbeli főlevéltáros és dr. Vadász Károly, aki 1920-1935 között Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főjegyzője volt.

(Cs. G.)

Források:

- SCHEFTSIK Gy. 1935. I. köt. 189; 222; 374. p.
- PÓLYA J. 1975. 225. p.
- Túrkeve, 1915. január 17. 1-2. p.
- MNL JNSZML V. 541; 571. Túrkeve város képviselő-testületi jkv. 1869/15; 1894/127; 1925/112; 1925/158. kgy. sz.
- MNL JNSZML IV. 407. Alispáni iratok 7927/1914.
- MNL JNSZML XV. 7. KL iratok 92/1926.

Képek: