Elefánthy Sándor

(Nagykáta, 1822. szeptember 21. - Jászberény, 1896. január 30.)

Jogász, királyi ügyész, polgármester. A nagymúltú Elefánthy család Nyitra vármegyében volt birtokos. A szájhagyomány szerint ősük Kálmán királynak elefántot és egy szerecsen szolgát adott ajándékba, ezért egy falut nyert, amit Elefántnak neveztek el. Innen származik a család neve. Az Elefánthyak egyik ága a XVIII. században került Jászberénybe. Elefánthy Miklós részére Jászberény város tanácsa 1755. március 25-én redempcionális levelet állított ki. Elefánthy Sándor életének kezdeti szakaszát Nagykátán töltötte, ahol édesapja főjegyző volt. Kilencéves korában költözött vissza a család Jászberénybe. Elefánthy Sándor középfokú és felsőbb tanulmányait Kassán, Pesten és Pozsonyban végezte. 1845-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Jászberényben kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. Két év múlva tiszteletbeli aljegyzőnek választotta meg Jászberény város tanácsa. 1850-től főjegyző, 1861-ben Jászkun kerületi aljegyző, 1867-től főjegyző. 1872-ben a jászberényi törvényszékre királyi ügyésznek nevezték ki. Közigazgatási pályájának első éveiben ügyvédi gyakorlatát is folytatta, de ezzel az 1850-es évek elején felhagyott. Már nyugdíjas, amikor 1879-ben egyhangúlag Jászberény polgármesterévé választották. Nehéz körülmények között vette át a város vezetését. Ekkor már megszűnt a Jászkun Kerület, Jászberény elvesztette kiemelt közigazgatási szerepkörét és ezzel együtt a fogyasztási pótadók jelentős részét. A bevételeket tovább apasztotta a Jászberényi Törvényszék felszámolása, miközben a megyeszékhellyé vált Szolnokkal ellentétben nagyobb állami és magánbefektetések sem történtek. Elefánthy polgármestersége alatt mégis korszerűsítették a kórházat, új gimnázium épült és megkezdték az előkészületeket egy reprezentatív szálloda létesítésére.
Elefánthy Sándor népszerű személyiség, a közigazgatási és jogi kérdésekben jártas szakember volt. Azonban az 1890-es évek elején a képviselő-testületben elhatalmasodó frakciózáson már nem tudott úrrá lenni. Az úri pártnak nevezett városházi klikk a földvagyon után fizetett helyi adó, a parasztpárt néven emlegetett frakció a ház- és kereseti pótadó növelésére törekedett. Elefánthy az úri párt élén állt, elsősorban az iparosok, kereskedők és értelmiségiek érdekeit képviselte. A közbirtokosság vagyonosabb tagjait tömörítő parasztpárt hívei a városi közgyűléseken szakadatlanul támadták az idős és betegeskedő polgármestert. A városi háztartás deficitje folyamatosan növekedett. 1892-ben az összes adósság 425 ezer forintot tett ki. A kiadások csökkentését célzó intézkedések, mint például a gimnázium államosításának kísérlete, eredménytelenek maradtak. Jászberény Apponyi Albert szilárd bázisának számított, aki minden választáson megszerezte a választókerület mandátumát. Ám 1892-ben a Nemzeti Párt megalakítása és a 48-as ellenzékkel létrejött megegyezés miatt Apponyi a kormánnyal élesen szembekerült. Ezért Jászberény semmilyen állami kedvezményben nem részesülhetett. Ráadásul Apponyi is egyre inkább a helyi parasztpárti klikket támogatta az úri párttal szemben. Elefánthy Sándor polgármester helyzetét végül egy árvaszéki sikkasztási botrány tette tarthatatlanná, amely 1893 tavaszán pattant ki. Hanyag ellenőrzés címén fegyelmi vizsgálat indult ellene, mire ő lemondott polgármesteri állásáról és nyugdíjba ment. Emlékét utcanév őrzi Jászberényben, sírja az Új temetőben található.

(Cs. G.)

Források:

- SUGÁRNÉ. 2003. 71. p.
- CSEH G. ZOUNUK 3. 1988. 112-114. p.
- MNL JNSZML XV. 7. KL-iratok 79/1940.

Képek: