Koncsek István

(Jászberény, 1851. szeptember 11. - Jászberény, 1933. október 11.)

Ügyvéd, polgármester. Anyai (Mizsei) és apai ágon egyaránt nagymúltú jászberényi családokból származott. Felmenői közül többen főbírói és másodbírói tisztséget töltöttek be. A Koncsekek őse a XVII. században Nyitra megyéből érkezett Jászberénybe. Koncsek István szűcsmester édesapja jelentős földvagyonnal is rendelkezett. Fia a jászberényi gimnázium elvégzése után az eperjesi jogi akadémián tanult. 1878-ban ügyvédi oklevelet szerzett és szülővárosában kezdte meg működését. A városi képviselő-testületben és elöljáróságban kezdettől fogva aktív tevékenységet fejtett ki. Nemcsak tanácsnok volt, hanem több bizottságnak is tagjává választották.. Néhány év múlva elnöke lett a Jászberényi Redemptus Közbirtokosságnak, a városi képviselő-testületben pedig ádáz harcot kezdett az Elefánthy Sándor polgármester által vezetett ún. úri párt ellen. Koncsek a közbirtokossági nagygazdák klikkje, a paraszt párt élén állt. Elefánthy nyugdíjba vonulása után 1893. május 28-án az úri párt jelöltjével, Mallár Józseffel szemben 102:54 szavazati arányban Koncsek István győzött a polgármester választáson. Ügyvédi gyakorlatával teljesen felhagyott és minden erejével hozzálátott a városi igazgatás újraszervezéséhez.
Koncsek István elődjeivel, Pintér Mihállyal és Elefánthy Sándorral szemben rendkívül szigorú rendet tartott a városházán. Az árvaszék iratait a legsürgősebben rendeztette, amit a nem sokkal korábban kipattant sikkasztási ügy tett halaszthatatlan feladattá. Kitisztíttatta az ivókutakat, artézi kutak fúrását indítványozta. Polgármestersége idején épült fel a Lehel Szálló. Kezdeményezte, hogy Debrecenből az állami méntelep egy részét Jászberénybe helyezzék. Koncsek Apponyi Albertnek, Jászberény nagynevű országgyűlési képviselőjének legelkötelezettebb hívei közé tartozott. A Koncsek által irányított városi képviselő-testület Apponyit 1893. december 9-én Jászberény díszpolgárává választotta. Mivel Apponyi helyi szavazóbázisát, elsősorban a közbirtokossági gazdákat a polgármester fogta össze, rövidesen a városházi klikkharcokon messze túlterjedő pártpolitikai csatározások kereszttüzébe került. Bánffy Dezső, Magyarország erőszakosságáról hírhedt miniszterelnöke az ellenzéket minden eszközzel megkísérelte visszaszorítani. Amennyiben Apponyit, a Nemzeti Párt vezérét megbuktatja választókerületében, az ellenzék legjobb szónokát szoríthatta volna ki a parlamentből. Hild Viktor, a “Jászság” című helyi lap rendkívül tehetséges szerkesztője a kormánypárt szolgálatába szegődött. Koncsek Istvánt és híveit korábban is támadta, ám 1895. februárjától kezdve már Apponyi Albertet is gyakran ostorozta maró gúnnyal írt cikkeiben. A polgármester népszerűsége amúgy is csökkent egyre inkább megnyilvánuló erőszakossága miatt. Megbuktatni azonban csak egy mondvacsinált okból lefolytatott főispáni fegyelmi vizsgálattal tudták. 1896. szeptember 16-án Koncsek lemondott polgármesteri állásáról és néhány nap múlva a városban megalakult a Szabadelvű Párt helyi csoportja. Apponyit a választásokon mégsem sikerült legyőzni. Ezután a városházán viharos időszak következett, amikor még az is előfordult, hogy Koncseket tettlegesen bántalmazták. 1902 végén azonban ismét megszerezte a polgármesteri széket.
Koncsek István 1914. novemberéig maradt Jászberény polgármestere. Másfél évtizedes városvezetői működését a fennmaradt források alapján nehéz reálisan megítélni. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei szerint minden rendben folyt ebben az időszakban. Csökkent a pótadó, artézi kutak létesültek, közvágóhíd épült. Kőburkolattal látták el főteret, megkezdődött a villanyvilágítás. Járdákat létesítettek és bővítették a városházát is. Bizonyára Apponyi néhány évig tartó kultuszminisztersége is nagyban hozzájárult, hogy két, emeletes elemi iskola épült a belvárosban és két másik a tanyavilágban. Ám az ellenzéki sajtó mindvégig támadta Koncsek Istvánt. Nemcsak durvaságig fajuló erőszakosságát és gőgös modorát rótták fel neki, hanem korrupcióval, továbbá az ipari beruházások és a hitelügy fejlesztésének szándékos akadályozásával vádolták. Polgármesteri tisztségéről betegsége miatt mondott le. A képviselő-testületnek nyugdíjas éveiben is tagja, a közbirtokosságnak 1932-ig elnöke maradt. Ugyancsak elnöke volt a Polgári Kaszinónak és a Hangya Szövetkezet jászberényi fiókjának, valamint a Szőlősgazdák Egyesületének. Mivel ezek a kulturális és gazdasági szervek, egyesületek létrejöttüket is jórészt neki köszönhették, a sajtó állításával ellentétben Koncseket nem lehet a fejlődés útjában álló, maradi polgármesternek tekinteni. Ám az feltétlenül igaz, hogy az iparosok és kereskedők érdekeivel szemben inkább a nagygazdáknak igyekezett kedvezni.

(Cs. G.)

Források:

- SUGÁRNÉ. 2003. 143-144. p.
- CSEH G. ZOUNUK 3. 1988. 114-115. p.
- CSEH G. ZOUNUK 5. 1990. 97-98., 101-102., 106-108., 110; 112-113., 116., 118-119., 121. p.

Képek: