Pintér Mihály

(Jászberény, 1813. július 14. - Jászberény, 1892. június 4.)

Főbíró, majd polgármester. Ősei a Nyitra megyei Ürményből költöztek a Jászságba. Innen származik a Pintér család "ürményi" előneve. Vele azonos nevű apja Jászberény város tekintélyes tanácsnoka volt, aki jelentős földbirtokkal is rendelkezett. Az ifjú Pintér Mihály nem végzett magasabb iskolát. Szülei hamar befogták a gazdálkodásba. Ennek ellenére korán városi tisztviselő lett. Előbb díjtalan gyakornokként, majd városi írnoknak alkalmazták. 1840-ben nem saját érdemeire, hanem édesapjára való tekintettel tiszteletbeli aljegyzői címre terjesztették fel a Jászkun Kerület közgyűléséhez. 1844-ben apja lemondott fia javára tanácsnoki tisztségéről és földbirtoka egy részét is átadta neki. Az ifjabb Pintér Mihályt a szabadságharc alatt kerületi képviselőnek választották meg.

Az alkotmányosság részleges helyreállításakor, az 1850-es, -60-as évek fordulóján Pintér és az őt támogató városházi klikk Farkas János polgármestert és néhány tanácstagot igazságtalanul azzal vádolta, hogy korábban anyagi visszaéléseket követtek el. 1861-ben a főbírói tisztség visszaállításakor Pintér Mihályt választották meg a város vezetőjének. Ám egy év múlva Tarnay Károllyal szemben vereséget szenvedett az újabb főbíró választáson. Pintér 1867-ben ismét főbíró, 1873-ban Jászberény rendezett tanácsú várossá alakulása után polgármester lett. Mint a város közigazgatásának vezetője egyúttal a Jászkun Kerület közgyűlésének is tagja volt. Pintér 12 évig maradt Jászberény polgármestere. Ebben az időszakban jutott vasúti összeköttetéshez a város. Múzeumot alapítottak és fejlődött az egészségügy is. 1873-ban artézi kutat fúrtak és gőzmalom is létesült. A malomépítést azonban a Pintér Mihály vezette képviselőtestület sokáig akadályozta. A Jászkun Kerület felszámolása és Jászberény kiemelt közigazgatási központ szerepkörének megszűnése is ekkor, 1876-ban következett be.

Pintér Mihály erélytelen városi vezető volt, aki a közvagyonnal sem tudott igazán jól gazdálkodni. A személyét ért támadások miatt 1879-ben nyugdíjba vonult, de első tanácsos maradt, ami esetenként a távollévő polgármester helyettesítésének feladatával járt. 1881-ben a közbirtokosság elnöki tisztségéről is lemondott. Ugyanis a megyei vezetés azzal vádolta, hogy három évvel korábban kettős vezetői funkciójával visszaélve a város és a közbirtokosság vagyonának felosztásakor a várost szándékosan előnytelen helyzetbe hozta. Pintér a Szabadelvű Párt legbefolyásosabb helyi hívének számított. Háttérbe szorulásával a politikai erőviszonyok is megváltoztak a városban, mivel a kormánypárt nagyon meggyengült. Apponyi Albertnek, a Mérsékelt Ellenzék vezérének jászberényi mandátumát hosszú időre nem fenyegette veszély. Pintér Mihály nem nősült meg, örököse sem maradt hátra. Tetemes vagyonából jótékonysági alapítványt létesített. Ebből segítették a gimnázium szegény tanulóit, a városi kórház fenntartását és artézi kutak fúrását.

(Cs. G.)

Források:

- SUGÁRNÉ. 2003. 190-191. p.
- CSEH G. 1988. 92., 98., 103-104. p.

Képek:

Minden jog fenntartva! © MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Vissza Vissza